Akinek olyan pártfogói vannak, mint Karácsonynak, az még véletlenül sem áldozat – sokkal inkább manipulátor

Az áldozat csak akkor fáj, ha nem örömest hozzuk; szívből hozva: édesebb az uralomnál, és boldogítóbb mindennél a világon.

Pedig neki alapvető jellemvonása az áldozati póz, igaz, ő politikai számításból alkalmazza. Valójában soha nem volt az áldozat szerepében. Neki mindig csak az a fontos, hogy úgy tegyen, mintha kiszolgáltatott lenne, hogy ujjal mutogathasson a kormányra, hogy hergelje a budapestieket Orbánék ellen.

csak azért uszítja a kormányra őket, hogy ne őt hibáztassák azért a nihilért, ami a fővárosban uralkodik.

Sőt, a nihil, a maga teljes negatívumával Karácsony Gergely esetében még pozitívum is lehet, mert a semmi még mindig jobb, mint a rendszeressé vált másfél órás budapesti dugók, a küszöbön álló csőd fenyegetése vagy a Lánchíd zárva tartása, kiegészítve azzal, hogy napjainkban már a pesti alsó rakparton sem lehet gépkocsival közlekedni a Lánchíd és az Erzsébet híd között. 

A főpolgármester abban mesterkedik, hogy annak ellenére megszervezze a felvonulást, hogy a bíróság jogerősem betiltotta és a rendőrség sem adott rá semmiféle engedélyt. Az eseményt a gyermekek védelmében, a gyermekvédelmi törvény előírásainak megfelelően tiltották meg a hatóságok – hogy a kisgyerekek az utcán sétálva ne találkozzanak ruhátlan férfiakkal és nőkkel, azonosnemű, csókolózó párokkal és egyéb gusztustalanságokkal. 

Karácsony politikai számításból eljátszott áldozati póza abból is jól látszik, hogy egyenesen az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen száll síkra a Pride mellett. Ezt írja: „Felszólítom a magyar hatóságokat, hogy engedélyezzék a Budapest Pride megrendezését. Mindenféle büntető- vagy közigazgatási szankciótól való félelem nélkül, akár a szervezőkkel, akár a résztvevőkkel szemben.”

mi több: neki az égvilágon semmi köze nincs hozzá. Orbán Viktor meg is adta neki a választ. Így: „Felszólítom az Európai Bizottságot, hogy tartózkodjon a tagállamok rendészeti ügyeibe való beavatkozástól, ahol semmilyen szerepe nincs.” 

A magyarok sem szólnak bele, hogy adott napon melyik kiskosztűmjét öltse magára Zelenszkij első számú puszipajtása.

S ahelyett, hogy eleget tenne annak, amire felesküdött, arra készül, hogy lábbal tiporja a törvényeket a Pride-felvonulás „engedélyezésével”.

De áldozatként tünteti fel magát a fővárosi költségvetés elfogadása körüli cirkusz kapcsán is. A tegnapi lett volna az utolsó lehetőség, amikor meg lehetett volna alkotni a költségvetést, ám határozatképtelenség miatt el kellett halasztani a közgyűlést. Pedig Szentkirályi Alexandra világosan megmondta: „Csak akkor veszünk részt a Közgyűlés ülésén, ha a Fővárosi Önkormányzat nem szervezi meg a Pride-ot és a város valódi problémáival foglalkozik. Budapestnek törvényes költségvetésre van szüksége, hogy elkerüljük a csődöt, fel kell számolni a dugókat és garantálni kell a város működését. Ez a főpolgármester feladata, nem a Pride szervezése!”

inkább kötekszik, összefog a Tiszával, hogy időt nyerjen. És teszi mindezt azért is, hogy mondogathassa: a kormány a hibás, miközben a csődtől az is megmenthette volna a fővárost, ha – szintén a kormánynak való beakasztás szándékával –

Egyébként, hogy mennyire nem igaz, hogy a kormány kivérezteti a fővárost, jól mutatja, hogy Budapestnek a tavalyi 297 milliárdos helyi iparűzési adóbevétele több mint a megyei jogú városoké összesen. (Debrecen 35 milliárd, Győr 31 milliárd, Miskolc, Pécs, Szeged mind 20 milliárd alatt.)

Sokkal inkább dicséretet, elismerést vár érte a liberálisok és a neomarxisták köreiből. Sajnos ezért lehet főpolgármester is, mert a választók ezt másodszor is elrontották. Igaz, már csak néhány száz szavazattal nyert.

és Budapest Tarlós után végre újra felszabadul majd.

***

(Nyitókép: Hegedüs Róbert / MTI)